A sors útjai

28. fejezet: Hazatérés

(by Keiko)

Kagome anyja épp a házban takarított, mikor berontott Inuyasha, a karjaiban Kagomével.

-         Uram isten! Mi történt?! – kérdezte Kagome mamája.

-         Megsérült! A sebe folyton felszakad, el kell látni! – mondta Inuyasha.

Kagome mamája gyorsan felhívta a mentőket, és nemsokára megjelent egy mentőautó Kagoméért.

A beteget bevitték a kórházba, az anyja is vele tartott. Inuyasha Soutával maradt, pedig legszívesebben ő is berohant volna Kagoméhoz, de Soutára is kellett vigyázni, a nagypapa pedig vidékre ment.

Így hát Inuyasha és Souta elszórakozták a nap további részét. Tv-t néztek, megettek vagy húsz zacskó chipset…pontosabban Inuyasha evett meg vagy húsz zacskó chipset, Soutának nem sok maradt. Miután kibunyózták magukat a chipsért (Inuyasha nem vitte túlzásba a verekedést…Souta szerencséjére :-D ), megjelent Kagome anyja.

Miután feltakarítatta a fiúkkal a sok szemetet, amit a chipsevés és a verekedés közben „termeltek”, Inuyashához fordult.

-         Kagome szeretné, ha bemennél hozzá…- mondta.

Inuyasha rögtön felugrott. Miután Kagome mamája adott neki megfelelő ruhát, meg egy baseball sapkát, hogy eltakarja a füleit, rögtön indult Kagoméhez…Indult volna, ha tudja, merre van a kórház…De nem tudta…(:-D) Ezért visszament, és megkérdezte…Majd miután elmagyarázták neki, elindult a kórház felé…

A normális közlekedést túl lassúnak találta, ezért inkább a háztetőkön közlekedett…Szerencsére senki sem látta meg…(Vagy ha mégis, az rögtön felkeresett egy elmegyógyintézetet, de ilyen esetről nem tudok…:-D)

Hamar megérkezett a kórházba, ahol nem vacakolt azzal, hogy bejelentkezzen a recepción, mint minden normális ember, hanem egyből felugrott Kagome ablakába, ahonnan már messziről érezte a lány finom illatát…

Kagome egyedül volt a szobában…aludt…

Inuyasha halkan beugrott az ablakon, majd leült Kagome ágyának szélére…A lány kinyitotta a szemét.

-         Inuyasha…- mondta mosolyogva.

Inuyasha csak megcsókolta.

-         Hogy gyógyítottak meg?…- kérdezte.

Kagome felhúzta a hálóingét, megmutatva a varratokat.

-         Ha a seb begyógyul, kiveszik őket…- magyarázta.

Inuyasha csak félig hallotta a lány szavait, ugyanis Kagome a kelleténél egy kicsit magasabbra húzta a hálóinget, ezzel akaratlanul is megmutatva kerek idomait…(J)

Kagome, miután befejezte a magyarázást, meglepődve tapasztalta, hogy Inuyasha egy pontot néz…Követte a hanyou pillantását, majd elpirulva húzta volna lejjebb a hálóinget…De Inuyasha elkapta a kezét, és megcsókolta…De nem elégedett meg ennyivel…Végigcsókolta Kagome nyakát…Majd lassan mindkettőjükről lekerültek a ruháik…

-         Inuyasha…- suttogta Kagome.

-         Szeretlek…- folytatta a lány.

-         Én is szeretlek…- válaszolt a hanyou, és magcsókolta kedvesét.

Inuyasha befészkelődött Kagome mellé az ágyba, folyamatosan csókolva a lányt…A két test egy ritmusra mozgott…A szenvedély egyre nőtt…

A hold bevilágított az ablakon…Megvilágítva a fiatalokat…

Majd Inuyasha és Kagome egymásé lettek azon a holdfényes éjszakán…Azon az éjszakán, amely mindkettejük emlékezetébe alaposan belevésődött…

Folyt. köv.