Gyermeki kacaj-Harc a v�gs�kig

Shippou verejt�kz� arc�n hal�los f�lelem izzott, amint elkerekedett szemeivel visszan�zett az �t b�mul� h�ll�pof�ra, melynek csillog� fogair�l em�szt� ny�l habzott le. Hirtelen mellette egy m�sik sz�j t�rult ki. A kis r�ka sik�tva bukott le, �s h�tr�lt oldalra, a f�mdobozokat cs�r�mp�lve tasz�tva el maga m�g�tt, mik�zben a csattog� sz�j ny�lat spriccelve pr�b�lta el�rni, �s korg� �v�lt�ssel nyalta meg arc�t. Shippou fut�snak eredt a dobozok k�zt, hallotta maga m�g�tt, amint a gy�k acsarogva elhaj�tja az �tj�ba ker�l� t�rgyakat, mik�zben azok f�mesen sikoltoztak a csikorg� karmok alatt. A m�sik bestia is vad fut�sba kezdett, �ramvonalas alakja elt�nt a kalitk�k k�z�tt. Shippou �v�lt�zni kezdett:
-Hol vagytok? Nyomorult emberek!
Ki�rt a dobozok m�g�l. V�gtagjai megdermedtek. A 2. gy�k magasodott felette, mely villog� szemeivel r�meredt. Shippou oldalra vet�d�tt a csattog� sz�j el�l. Cs�veknek �s huzaloknak esett, mik f�st�t ok�dva tett�k k�d�s dereng�ss� a leveg�t, mik�zben a felszakadt szerkezetek �s cs�r�mp�l�, idegen t�rgyak k�z� zuhant. Egy felszakad� cs� a ruh�j�hoz tapadt �s sz�vni kezdte azt. A kis r�ka felsikoltott az ismeretlen er� miatt, mire a k�db�l egy sz�j vedlett el�.
Shippou sikoltozva tasz�totta el mag�t a f�ldt�l �s t�rt utat a gomolyg� sz�rkes�gben, melyben halv�nyan villogtak a k�lyh�k f�nyei. Hirtelen forr� hidegs�g csapta meg tapogat�
kezeit, amint neki ment egy tart�lynak melyben t�zes f�m habzott. A h�ll�pof�k v�r�s szemei el�pisl�koltak a sz�rkes�gb�l �s morg� sziszeg�ssel a menek�l� fele ugrottak. Shippou �rzte, amint a f�ldre tasz�tj�k az ostork�nt vonagl�, izmos farkak.
-Seg�ts�g...-ny�sz�r�gte zih�lva, mik�zben szeme sark�b�l egy pikkelyes l�b karmai v�j�dtak bele a talajba.
Hirtelen fogakat �rzett meg, amint belem�lyednek a ruh�j�ba �s a magasba emelik. A kis r�ka tiltakoz�an r�ngat�zni kezdett �s rik�csol� sik�t�ssal s�rva pr�b�lta kit�pni mag�t az agyarak k�z�l. Csod�lkozva nyitotta ki szemeit, amint puha sz�rt �rzett meg ujjai k�zt.
-KIRARA!
Az �ri�si macska m�rgesen fel�v�lt�tt a k�db�l el�l�p� gy�kokra, mik kim�rt, csattog� l�p�sekkel ker�ltek hozz� k�zelebb �s szemreh�ny�, �hes �v�lt�ssel meredtek r� a h�t�n gubbaszt� kis szellemre. A ny�ladz� pof�k m�ricsk�lve oldalra billentek.
-Kirara, l�gy �vatos, nagyon vesz�lyesek!
A karmos l�bak megkoppantak, majd v�rszomjas �v�lt�ssel eltasz�tott�k magukat a talajt�l �s kit�rulkoz� kezekkel a magasba emelkedtek. Kirara az egyik gy�kot egy k�nnyed mozdulattal eltasz�totta mag�t�l, mely egy forr� f�mt�l bugyog� tart�lyba zuhant. Az �llat f�jdalomt�l fuldokolva sikoltott fel, majd �gve elmer�lt a sz�rke l� kavarg� habjaiban. A m�sik k�t fenevad �gy t�nt, megh�tr�l, de azt�n �k is elsz�ntan a magasba sz�kkentek Kirara fele. A macska belev�gta karmait az egyik pof�ba, mely ny�lazva pr�b�lt belecsimpaszkodni oldal�ba �s a m�sik, acsarg� sz�jhoz dobta. A meglepett h�ll�k a f�mdobozoknak csap�dtak, mik cs�r�mp�l� hangjukkal t�lt�tt�k meg a leveg�t.
-Ez sz�p volt Kirara.-lihegte f�radt mosollyal Shippou-Keress�k meg a t�bbieket!

Inuyasha morg�sa rik�csolva szelte kett� a leveg�t:
-SZEDJETEK M�R KI INNEN! Nem igaz, m�g Shippou �s Kirara is gyenge l�ncokat kaptak, mi�rt nem lehetett engem is finomabban megk�t�zni...-duzzogta-ELZSIBBADTAK A KARJAIM!
Hirtelen az ajt� kicsap�dott �s leveg�ben sikl� kopony�k jelentek meg.
-GYERTEK CSAK! M�G �GY IS ELB�NOK VELETEK, TI UNDOR�T� R�MS�GEK!
Hirtelen a szellemek cafatokra szakadtak sz�t. Inuyasha d�bbenten az ismer�s alakra meredt, kinek feh�r haja kecses l�tom�sk�nt hull�mzott szel�d bund�j�val egy�tt, mik�zben merev ujjai k�zt m�g mindig villogott a serceg� ostor.
-Sesshomaru...-ny�gte ki Inuyasha-Ne is v�rd, hogy megk�sz�njem!
-L�tom m�r megint sz�nalmas helyzetbe ker�lt�l...Inuyasha �csik�m...Nem az�rt �ltem meg a szellemeket, hogy megv�djelek, de egy halottnak nem tudok feltenni k�rd�seket.
-Milyen kedves...-h�r�gte.
-Mond csak Inuyasha...Nem �rzem Naraku jelenl�t�t...Te v�gezt�l vele?
Hossz�, csendes m�sodpercek teltek el, majd a fi� b�nt�dott ajkai elszak�tott�k egym�st �s dereng� szemeivel a f�rfira n�zett:
-Nem...Kikyo volt az...
-A papn�?
Inuyasha nem v�laszolt.
-Rendben...-azzal megfordult Sesshomaru-Csak ennyit akartam megtudni...
A f�rfi hideg, arany szemei len�z� g�nnyal tekintettek az �tj�ba �ll� idegenre. Kiyokotsu g�pies h�rg�ssel el�vette a fegyver�t �s Sesshomaru fele emelte.
-T�nj az utamb�l... ember...-azzal ropog� ujjai fenyeget�en ragyogni kezdtek.
Kiyokotsu fegyer�b�l robogva t�rt el� a gyilkos l�ved�k, mely megs�rolta Sesshomaru arc�t. A f�rfi rideg szemei d�h�s hunyorra torzultak, mik�zben kegyetlen ujjai m�g�l sziszegve
el�robbant az arany energianyal�b, mely kicsavarta a t�mad� kez�b�l az undor�t�, f�mes b�z� t�rgyat.
-Az �leteddel j�tszol, ember?-suttogta nyugodt hidegs�ggel a f�rfi �s dermedten r�tekintett a katon�ra, kinek v�res szemei gyilkos indulattal felragyogtak s�t�t p�nc�lj�nak m�ly�n. Sesshomaru el�emelte a kardj�t, mib�l kegyetlen hull�mk�nt el�csapott a k�k f�nyvihar. A s�t�t p�nc�l kifakult a vibr�l� vill�mok t�z�ben, majd pattogva elt�nt, mint az elmosott �rny. A f�rfi rideg megvet�ssel a kavarg� f�stfelh�re meredt, de hirtelen vaskos k�z t�rt el� bel�le �s megragadta a tork�t. Sesshomaru szemei meglepetten felvillantak, amint r�tapadt b�r�hez a hideg f�m, melynek b�z�s rengeteg�ben �sszet�rhetetlen, csikorg� fenevadk�nt h�rg�tt Kiyokotsu, mint egy cs�pr�g�it �lez� rovar a kem�ny p�nc�l alatt.
-Mi vagy te?-hunyorgott Sesshomaru.
A f�msz�rnyeteg m�sik kez�vel a szellem has�ra c�lzott, mintha �ssze akarta volna roppantani a csontjait. Sesshomaru kit�pte mag�t a karistol� f�mkarmokb�l �s egy gyors
mozdulattal a katona m�g� ker�lt. Ostora el�csapott ujjaib�l �s eltasz�totta a kattog� Kiyokotsut, ki t�tog� lyukat robbantott a falba.
-Nem is tudom, hogy kinek szurkoljak...-suttogta unott g�nnyal Inuyasha.
A t�rmel�k m�g�l el�t�rt a f�msz�rnyeteg �s ropog� p�nc�lj�val Sesshomaru fele kezdett el futni, mint egy felb�sz�tett bika, mi mindent �sszez�z, ami az �tj�ba ker�l. A f�rfi k�nnyed�n kit�rt Kiyokotsu el�l, kinek p�nc�lja f�mes sip�t�ssal szikr�kat vetett a f�ld�n. Sesshomaru
megpillantotta a g�tat, mely m�g�tt csendes hull�mok b�gyadtan kavarogtak. A rohamoz� katona nevet�se ink�bb egy zs�k sz�g pattog� cs�r�mp�l�s�re hasonl�tott, mint igazi, emberi h�rg�sre, mik�zben egyik kez�b�l csattog� t�sk�k emelkedtek el�. Sesshomaru nyugodt hidegs�ggel r�meredt �s el�re r�ntotta karj�t. Az ostor k�gy�zva el�re kapott hossz� ujjaib�l �s a magasba tasz�totta a f�ml�nyt. Kiyokotsu vid�m „nevet�se” f�mes cs�r�mp�l�ssel csilingelt a leveg�ben, �m hirtelen ijedt, karistol� sikolt�s vegy�lt torz h�rg�s�be, amint a v�zbe esett. Vaskos keze m�g el�t�rt a hull�mok m�g�l �s v�r�sl� szemeivel felette magasod� ellenfel�re n�zett, majd s�t�t l�tom�sk�nt al�bukott a m�lybe, amint a neh�z p�nc�l leh�zta az �r fagyos fenek�re. Inuyasha rik�csol�sa z�gott ki a falba �t�tt lyukon t�lr�l:
-�N IS TUDTAM VOLNA VELE V�GEZNI!
Sesshomaru rezd�letlen arccal a fi� fele n�zett, majd h�tat ford�tott, �s csendes l�ptekkel elindult a csata zaja fele.

Miroku utat t�rt az �v�lt� szellemek k�zt a botj�val �s Kagome mell� ugrott. Kouga d�h�dten lecsapta egy diszn� fej�t, majd egy �ri�si s�sk�ba m�lyesztette bele a l�b�t. Ayame is kitart�an k�zd�tt. Kecses, n�ies mozdulataival ny�gve kaszabolta a r� t�mad� fenevadakat. A farkasp�r egym�s h�t�hoz tapadt �s �sszecsapt�k �kl�ket. Ayame szel�d, vid�m el�gedetts�ggel r�tekintett a fi�ra z�ld szem�nek sark�b�l:
-Ugye milyen j� kis csapatot alkotunk mi egy�tt, kedves v�leg�nyem?
-Ne nevezz �gy.-morogta Kouga.
Az �gb�l hirtelen al�bukott Kirara Shippouval a h�t�n. A macska elharapta egy �tj�ban �ll� sz�zl�b� test�t, majd Miroku mell� ugrott.
-Hol van Inuyasha?-k�rdezte ijedten Kagome.
-M�g nem tudtuk kiszabad�tani.
-Hallod? Inuyash��rt agg�dik...-suttogta mosolyogva Ayame.
-Hallgass. Term�szetes hogy agg�dik a bar�tj��rt.-h�r�gte Kouga, mik�zben kezei tov�bb vagdost�k a t�tog� szellemek hull�m�t.
-Nekem �gy t�nik, t�bb van k�zt�k, mint bar�ts�g.-ny�gte a l�ny, mik�zben a kez�ben l�v�, m�rgez� t�sk�ket belev�gta egy cs�pos sz�j agyarai k�z�.
-Hol van Sango?-k�rdezte Miroku �s kitekintett a csatamez�r�l.
Nem sok ideje maradt a keresg�l�sre. Az acsarg� hull�m k�r�lvette �ket. Kagome szemei felvillantak:
-�kk�szil�nkokat �rzek...
-Hol?
-Minden�tt...A szellemekben vannak...
-Remek...egy helyen van az �sszes szil�nk. Nem kell majd annyit f�radoznunk.-csapta le egy s�ska fej�t Miroku a botj�val.

Az Agg szel�den r�tekintett r�ncainak v�lgyei m�g�l bes�ppedt szemeivel a d�bbent Sangora, ki ny�gve a magasba emelkedett, amint a v�ns�g csontos ujjai ropogva kit�rultak.
-Mi maga?-k�rdezte a l�ny a l�thatatlan karmok gy�r�iben verg�dve-Nem �rzem, hogy szellem lenne...
Hirtelen megremegett a f�ld �s a kavarg� felh�k m�g�l egy gigantikus, arctalan fenevad t�rt el�, v�r�s szemeivel az �regember fele hunyorogva, mik�zben gigantikus, h�sos keze fenyeget� l�tom�sk�nt kavart hull�mokat a leveg�ben. Az Agg szel�d nyugodts�ggal kit�rta kez�t, mire az �v�lt� r�m ujjai k�z� kis f�mg�mb emelkedett. A sz�rnyeteg arc�ra villog� f�nnyal�bok vet�dtek, amint izomt�l dagad� alakja szaftos darabokra robbant sz�t, miknek fr�cs�g� darabjai sz�tsz�r�dtak a leveg�ben. Az �reg ut�na Sango fele fordult:
-Nem...Nem vagyok szellem...Ember vagyok...
-Deh�t, akkor hogy?-ny�gte a l�ny.
Az Agg kiegyenesed� ujjai f�l� kisebb t�rgyak emelkedtek fel, mik kecses t�ncot j�rtak, majd gyikos es�k�nt a magasba rep�ltek �s felny�rsalt�k a k�zeled� szellemek hull�m�t.
-Tudod kedvesem...Nem csak � szenved miatta...-azzal a csatamez�n harcol� szerzetes fele tekintett.
-Nem �rtem...
-A szellem, akit ti Naraknak h�vtok, meg�tkozta a csal�domat. Az volt a sorsom �s a v�gzetem, hogy ezzel az er�vel meg�ljem a k�r�l�ttem l�v�ket, hogy v�gezzek a szeretteimmel ezzel az er�vel, mit nem �llt hatalmamban kord�ban tartani. A feles�gem, a bar�taim, mind meghaltak, csak a fiam maradt �letben, de csak az�rt, mert kitagadtam ebb�l a palot�b�l �s elzavartam, de a saj�t �rdek�ben. Nem akartam, hogy b�nt�d�sa essen �s hogy kihaljon ezzel v�gleg a csal�dom. �gy gondoltam, hogyha siker�l meg�ln�nk Narakut,
megsz�nik ez a borzalmas �tok...
-Igen, Miroku is ez�rt csatlakozott hozz�nk. Naraku meghalt, hogyhogy �l az �tkod, hisz mirokunak a kez�r�l...
-...val�ban...Mikor v�geztetek vele, az er�m, nagy megk�nnyebb�l�semre szertefoszlott. De a napokban �jra el�t�rt. Az, hogy a bar�tod kez�r�l elt�nt a sz�rny� �tok, csak ideinglenes. Nem hiszem hogy �r�kl�dni fog ezent�l, de neki m�g v�gig kell szenvednie. Senki sem ker�lheti el a sors�t.-mosolygott b�lcsen-el� fog t�rni a kez�b�l az a vihar �s el�bb, vagy ut�bb, de v�gezni fog vele. Nem fogtok egy�tt meg�regedni...Nah�t...Nah�t...ez szomor�...Naraku halott, de...m�g mindig...itt...k�s�rt k�zt�nk az �tkai miatt...-suttogta egy�tt�rz�en.
Sango szemeib�l k�nnyek kezdtek el peregni.
-De... Ahogy a szerzetes is fegyvert kov�csolt az �tk�b�l, �n is �gy tettem...sz� szerint...A v�remet megcsapoltam. Ez az �tv�zetem titka. Csakis egy er� tudja sz�tt�rni azokat a l�ncokat,csakis egy valaki tud parancsolni a f�mnek. Az, aki a v�r�t adta hozz�...vagyis �n...-azzal elfordult-Egy-egy fegyverhez el�g n�h�ny csepp, de m�gis, meg kell szenvednem n�h�ny milli� l�fegyver�rt, ez�rt a megcsapolt testem miatt kiss� kor�bban �regedtem meg.-mutatott aszalt r�ncaira bet�redezett k�rm�vel-de nem szomorkodom...ugyanis, mint l�thatod, mostm�r t�k�letesen uralom az er�met, h�la a megcsapol�somnak. A v�remben van ez a hatalom, amit siker�lt lecs�kkentenem. B�r iyen k�nny� dolgotok lenne a szerzetessel is. Nekem siker�lt az �tokb�l �ld�st kov�csolnom �s minden er�mmel azon lesze, hogy ki�rtsam a Narakuhoz hasonl� fenevadakat, mik megnyomor�tj�k az emberi fajt. Senkisem �llhat az utamban...-azzal hirtelen vak�t� sugarak vet�dtek arc�ra.
Sango d�bbenten oldalra kapta fej�t. Az acsarg� d�monfalka sziszegve szegezte ezernyi pof�j�t az �g fele. A menny megny�lt �s �that� sugaraival utat nyitott a f�ldre. A sz�rnyakk�nt kit�rulkoz�, hom�lyos k�d f�tyol�ban lassan megt�rtek a feh�r nyal�bok, amint egy alak vetk�z�tt ki a ragyog� szirmokb�l. Lassan ereszkedett le, mint egy el�rhetetlen l�tom�s, mely a hebeg� �regember sz�rk�s haj�ba �sz cs�kokat font, ki k�nnyezve b�multa az angyalk�nt
�rkez� ismer�s idegent. Egy kisl�ny volt az...